CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Olyan hülyék az emberek… 2024. júl. 9.

…homokban fekszenek, égetik magukat a napon – énekli a Republic. Nos, igen, nyár van, alig fürdőruhában, égetem magam a napon – ezt meg Csepregi Éva sikoltja világgá a Neoton Famíliával.

Égetjük magunkat, forgunk, mint a nyársra húzott ökrök és közben észre sem vesszük, hogy a világ, amelyben élünk, felzabál bennünket.

Felzabál a fogyasztói társadalom, mert ha nem habzsolod az életet, akkor kevesebb vagy, mint a többi, így hát te is „menő” leszel, amolyan Menő Jenő, aki jön-megy a bankautomatától a pénztárig, hogy nonstop vásárolj, és ne ülj a pénzeden, mert a pénznek forognia kell és az a legjobb, ha a megkeresett pénzedet minél gyorsabban elköltöd, mert akkor újra pénzt kell keresned és az jó…

Felzabál a társadalom az összes aberrált törvényeivel, amelyik elveszi a szabadságodat, de te már észre sem veszed, csak bucskázol a jogszabályok és rendeletek között, mint egy maszületett gnú, amelyik vonul a csordával. 

Nem érted mit, miért csináltok és hova tartasz a tömeggel, de vonulsz, kifulladásig.

Felzabál a média, mert olyan agresszívan nyomja az agyadba a sz@rt, hogy az valami félelmetes. Ülsz bárgyún a kanapén azzal a fekete izével a kezedben, és váltogatod a szennycsatornákat, és ha egyik helyen reklám van, akkor a másik 34247453 helyen is reklám van, és nem úszod meg azt a rohad Kitonilt a körömgomba ellen, ha kell, ha nem, másnap veszel is Kintonilt bmeg!

Felzabál a politika is, mert annyira szeretne rajtad mindegyik politikus segíteni a szavazatodért, hogy a végén csak elhiszed nekik, hogy ők érted vannak és téged szolgálnak, csak ne kérdezz fölöslegesen semmit, mert a válaszra nincs idejük, hiszen épp most is rohannak dolgozni, ű

te csak szavazz, ők meg majd savaznak, téged…

Fekszünk a homokban, és megállapítjuk, hogy most jó nekünk. Pár napra kicsit jó. Ennyit csak megérdemlünk az élettől, nem?! Nem kell hallgatni otthon a szomszéd fűnyíróját, a főnök süketelését, csak úgy elvagyunk, mint a partra vetett oroszlánfóka.

Égetjük magunkat a napon, mint a hülyék, aztán eszünk-iszunk meg veszünk ezt-azt. Ez a szabadságunk.

Ezt csinálja mindenki, akkor ez biztos jó így nekünk is…

Végülis ezt akartuk 89-ben. Úgy élni, azt csinálni, mint az előlünk elzárt Nyugaton az emberek.

Pénzt keresni, elkölteni, felhőtlenül szórakozni, kimaxolni az életet, hiszen Máté Péter is megmondta: most élsz, most örülj, hogy itt a nyár…

Mégis mit csináljunk? Járjunk össze időnként és beszélgessünk, gondolkodjunk együtt a kis falunkról, hogy mi volt régen jó és abból mit tudnánk ma átmenteni és hasznosítani, meg ilyenek? Ugyan már, minek!? Arra ott a polgi, azért választottuk meg, a közmunkások meg arra vannak, hogy rend legyen a faluban, nehogy már még nekünk kelljen törődni ezzel is!

Felzabál bennünket az önzőség, és ezáltal az emberség is szép csendben a háttérbe szorul az élet minden területén.

Aztán ha egyszer csak ott tartanánk, mint pár száz kilométerre keletre innen, hogy nem homokban, hanem lövészárokban fekszenek a napon, és nem élve, hanem holtan, akkor egy pillanat alatt átértékelnénk az egész életünket.

Nos, talán ezért kellene időnként nem csak embermasszaként vonulnunk a mammon által kijelölt úton, hanem közösen gondolkodó közösségként is megélni a mindennapjainkat, s mindezt azért, hogy mi irányítsuk a politikusokat és ne ők irányítsák az életünket, ahogy ők akarják, lásd például az áhított Nyugatot.

Forró őszre van kilátás Európában és nekünk azokat kell támogatnunk, akik felvállalják a békét és a biztonságunk érdekében hajlandóak szembeszegülni a nyugati háborús héjákkal.

Majd ha lebarnultunk és feltápászkodunk a homokból, jó lenne szem előtt tartanunk azt is, hogy kikre bízzuk magunkat a Magyar Szövetség nevet viselő pártunkban is, szeptember végén: 

sunnyogó, puhány háborúpárti árulókra, vagy változást eszközölni akaró, békepárti csapatra?

A válasz egyértelmű, mert hülyék azért nem vagyunk!

nyitókép: depositphotos.com