RIA-RIA

Papp Sándor: A vonzás örvénye 2024. szept. 2.

Nem, nem maradt le a címben a „t” betű, az örvényről lesz szó, bár lehet, hogy ebben az estben (is) maga az örvény, az íratlan törvény(szerűség).

Az érző és gondolkodó ember bizonyára megtapasztalta már azt a lélekemelő állapotot, amikor számára fontos dolgon kattog folyamatosan az agya és zakatol a szíve, na meg vibrál a lelke.

Tesz-vesz, végzi a napi rutinfeladatait, de az a bizonyos dolog, a cél ott pulzál benne.

Ha hívő az illető, akkor az égi hatalommal van kapcsolatban és imájába foglalja, hogy sikerüljön elérnie azt, amit annyira szeretne, hogy megtörténjen…persze nem kell ahhoz hívőnek lenni, hogy az ember higgyen abban, hogy ha valamit nagyon akar fejben, szívvel és lélekkel, akkor a cselekedetei mindig abba az irányba mozdulva keresik a cél megvalósításának eszközeit.

Olyankor jönnek a jó gondolat, ötletek.

Az igazi spirituális megtapasztalás viszont az a transzcendentális állapot, amikor az agy, a szív és a lélek olyan intenzív munkát végeznek a maguk szintjén, hogy megtörténnek a „véletlenek”, amik persze nem véletlenek, nagyon is tudatos és valós jelenségek.

Leegyszerűsítve: például, ha nagyon szeretnél valakivel találkozni, és folyamatosan ez a cél lebeg előtted és ez foglalkoztat, akkor bizony megtörténik a „csoda”, amit valójában te hoztál létre az égi kapcsolataid segítségével.

Ez az örvénylés a tested molekuláiban és a lelked szövetében bevonzza az általad áhított célt. Isteni törvény ez, a te akaratoddal. Így lesz hát meg a Te akaratod!

Csodálatos dolog ez, és boldog az, aki tapasztalt már ilyet, mert értheti a magasabb szintű létezésünk értelmét, amelyben a szeretet, a jótett, a szerelem, az önzetlenség kiemelt helyen szerepel a céljaink elérésben.

Most ugorjunk e fapados filozofálás után, az egyénről a közösség szintjére.

Egy tabudöntögető gondolatot engedjen meg a tisztelt olvasó, amely inkább a közösségünket manipuláló, - bocsánat: irányító, - társadalmi és politikai elithez szól.

Azt ugye tudvalevő, hogy a szórakozást adó koncertekre (amelyek sokszor komoly összegekbe kerülnek egy családnak) a felvidéki magyarok tíz, sőt akár százezrei járnak tavasztól őszig, miközben az ingyenes nemzeti ünnepi műsorokra, koszorúzásokra országos szinten is párszáz (na jó, párezer) magyar ember megy el.

Nem, most nem az fog jönni, hogy micsoda fertő ez, hogy micsoda semmi ez a nemzet, mert amúgy így megy ez minden nemzet esetében. A felső szellemi tízezer, a társadalom magja és csumája, s ez így van rendjén. Az ő vállalt dolguk, tartani a frontot ezen a területen. Ez egy magasabb szint, ahova azok járnak, akik ezt a szintet értik, érzik és képviselik. A nép többi része meg befizet és szórakozik a maga szintjén, és ez is így törvényszerű. Ez nem azt jelenti, hogy ez a szint alacsonyabb lenne. Nem alacsonyabb, csak más. Pont.

Miért is írom mindezt le. Azért, mert a politikai és társadalmi elitünk teljesen körbezárta magát egy burokba és nem érintkezik ezzel a „maradék” 90%-val! Aztán csodálkozik az elitünk, ha nem érti őt a nép, és nem is választja, mondjuk ötször egymásutánban, mint történetesen a MKP / MKÖ / SZ / MSZ pártot.

Na most, ha ez a párt akar még valamit kezdeni azzal, amiért létre lett hozva, azaz a felvidéki magyarok érdekképviseletével, felemelésével, akkor jó lenne, ha olyan vezetőt választania, akinek nem az esetleges nyomeltakarítást (…) és a felszámolást szánják dicstelen feladatul, hanem egy olyan építkezést, - szinte a semmiből, ismerve a közösségünk mentálhigiénés állapotát, amely, több, mint tragikus, - amelynek végcélja a kollektív tudat olyan szintű újbóli elérése, amellyel ez a közösség igenis rendelkezett 1989 környékén, amikor csodákra lett volna képes, mondjuk 1994-ben a komáromi nagygyűlésen.

A kollektív tudat újbóli felépítése és a közös akarat fokozatos elérése sziszifuszi munka, de vallom, hogy nem lehetetlen, viszont mindehhez elszánt vezetőre és még elszántabb csapatra van szükség.

A Magyar Szövetség nevet viselő párt utolsó esélyét játszhatja el a szeptember végi tisztújító kongresszusán, ha kisstílű gazemberkedésre adja a fejét.

Stílusosan zárom soraimat.

Tisztelt küldöttek!

Jól gondoljátok meg, hogy kit fogtok választani szeptember végén elnöknek, alelnöknek, stb, mert ha sunnyogó senkik módjára, „jóvanazúgy” slendriánsággal hoztok döntést, akkor be fogtok kerülni az egyetemes magyarság történelmébe.

Ti lesztek a modernkori szlovákiai magyar közösség elárulói és kiárusítói.

A magyarság szégyenei lesztek!

Úgyhogy lassan el lehet rakni a fürdőnadrágokat és elkezdeni agyalni, hogy közösen vonzzátok be a bölcs és helyes döntést.

Hajrá!

Nyitókép: Facebook