ZSÍR

Papp Sándor: Akárhogy is fáj, Azahriah a sztár! 2024. máj. 27.

Mi van veletek?! Mit fintorogtok, háborogtok?? Jött ez a srác a semmiből, a maga sajátos stílusával (amely persze valamilyen szinten koppintása a nyugati zenei trendnek) és most tarol.

Tarol, mert a dalai dallamai egyediek, furcsák és különlegesek. Igen, egészen más, mint a többi, pont úgy, mint amikor berobbant a Republic a „lakossági popzenével”, vagy a Magna cum Laude a sajátos stílusával. Ugye, őket mennyire szeretjük!

Tarol, mert a szövegei annyira megérintik a lelkeket, mint ezt tette anno a Piramis, amikor őszintén akartunk élni, vagy éppen Kowalsky meg a Vega, amikor azt éneklik, hogy amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek.

Tarol, mert odavág a falhoz, mint tette ezt Deák Bill Gyula és Hobo a Vadászattal, meg amikor az arcunkba nyomták, hogy Ki vagyok én…

Letaglóz, mert tud annyira édes szívfájdalmat okozni, mint az Edda, amikor a Hűtlent teszi le elénk, rólunk énekelve, de ugyanúgy tombolásra késztet, mint a P. Mobil, amikor az döbörög Kékesi Bajnok basszusgitárján keresztül, hogy Menj tovább!

Igen, Azahriah a mai kor gyermeke, minden bájával és bajával együtt, mert megénekli a mai generáció minden báját és baját,

mint ahogy a fent nevezett bandák (és még több tucat más zenekar a beatkorszaktól egészen a közelmúltig) is megénekelték az akkori generációk számára mindazt, amit a kötelező olvasmányok az iskolákban messze nem adtak meg nekünk, de az így természetes.

Ja, hogy vannak viselt dolgai a srácnak, mert „megdöntött” egy csajt a mobil wc-k között egy koncert után? Na és?! Pont azok hümmögnek egy ilyen sztorin, akik anno tizenéves korukban végigszántották a járási mulatságokat, bálokat, diszkókat és úgy döntötték a csajokat, mint egy favágó csapat! Na és szerintetek Bródy, Rózsi, Alex, Charlie és a többiek mit csináltak a rengeteg nőnemű rajongóval, netalántán bélyegeket cseréltek a bélyeggyűjteményeikbe??? Apropó, tényleg, nekünk még voltak bélyeggyűjteményeink! Shojperia – na milyen ország ez? Vajon hova lettek azok az albumok a szebbnél szebb mongol és egyéb bélyegsorozatokkal…

Na szóval, drága „véneim”, elég legyen ebből a savanyúságból, amit Azahriah miatt lerendeztek itt hónapok óta. Amikor mi növesztettünk hosszú hajat, meg foltos farmert kezdtünk el hordani, akkor a mi nagyszüleink szentül meg voltak róla győződve, hogy ez már a vég, és a sátán gyermekei lettünk, „oszt” mégis megmaradtunk normális embereknek.

Nyugi, ezek a gyerekek sem akarnak semmi mást, csak Azahriah dalain keresztül kiszellőztetni a lelküket, átmosni a szívüket és a lehető legőszintébben élni. 

Aztán majd úgyis lesz belőlük orvos, jogász, mérnök, kamionsofőr, tanító néni és felveszik a ritmust… de most még szeretnének egy kicsit álmodni, hogy legyen mire emlékezniük.

Az, hogy eközben a szülők és a nagyszülők is imádják a srác dalait, nos teljesen normális dolog, hiszen ki ne akarna lélekben fiatal maradni örökké?

Akárhogy is fáj, a Piramis a sztár! – ezt üvöltöttük a koncertek előtt.

Azóta eltel pár évtized, jöttek új sztárok.

Akárhogy is fáj, most Azahriah a sztár! – és ez a generáció sem lesz a sátáné, ezt garantálom.