LESZ, LESZ, LESZ

Papp Sándor: Káposztaszezon 2025. nov. 4.

Ami nem más, mint a nyári uborkaszezon folytatása, csak ez ráadásul savanyú is.

Semmi nem történik, jönnek sorba az ünnepek meg a báli szezon és ilyenkor a politika teljesen a háttérbe szorul a lakosság körében. Maximum a járdán való közlekedés gyorsasága borzolja a kedélyeket, de már mindenki a báli ruha vásárlására, meg a csokimikulás beszerzésére koncentrál, hogy aztán végleg elvesszen a karácsonyi forgatagban, mint egy shoppingörvényben.

Már a ritkuló disznóvágásokon sincs lehetőség alámerülni a politika bugyraiban, bár ott, ahol élesek a kések és erős a HP, ezért sokszor rizikós a koraesti véleményütköztetés.

Na de akkor hogyan tudjuk meg, hogy vajon mit gondol a felvidéki magyar lakos a felvidéki magyar politikáról?

Szándékosan használom a lakos szót, még ha ez cinikusnak is tűnik, de ennek megvan az oka.

Az a helyzet, hogy egy masszív réteg számára már régóta látóhatáron kívülre került a Magyar Szövetség, és ennek számtalan oka van, amely okok nagy része a múltban keresendők, de vajon érdemes-e a múltba révedni, vagy a jelenben kell keresni a megoldásokat?

Mindenképpen a jövőt kell tervezni, a múltból legfeljebb a hibákat kell feltárni, hogy azok ne ismétlődjenek meg újra.

El kell érni, hogy a magyar közéletünk felpezsdüljön és ne az őszi savanyú káposztaszag terjengjen a politikai és társadalmi létezésünkben.

A politika sokszor nem más, mint figyelemfelkeltés (vagy figyelemelterelés) és aki ezt nem tudja (csinálni), annak nincs helye az asztalnál. Persze a figyelemfelkeltés nem lehet csak ócska celebes hakni, mert igenis kellenek a fajsúlyos társadalmi témák, amelyek iránt van affinitásuk a választóknak.

Na ebben a helyzetben a Magyar Szövetség specifikus taktikát kell, hogy kövessen. Egyrészt parlamenten kívüli pártként reagálnia kell a napi történésekre, másrészt melegen kell tartani a kifejezetten magyar (kisebbségi) témákat is, mert a választó igények a párt szavazói között különbözőek. A keménykötésű magyarok napi szinten igénylik, hogy mindent „magyar szemüvegen” keresztül nézzen a párt, de egy meghatározó tömeg inkább a napi, országos aktualitásokra vár gyors reakciót a párttól. Ráadásul, mivel hosszú évekig annyira lapos, közhelyes és semmitmondó volt a párt kommunikációja a nyilvánosság irányába, a nép egyszerűen ráunt erre a „termékre” és nem fogyasztotta tovább. Most tehát a feledés homályából kell újra visszahozni és felrakni a Magyar Szövetséget a politikai palettára:

Itt vagyunk, megújultunk! – ez kell, hogy legyen az üzenet kifelé.

Mindezt csak egy nagyon erős és határozott marketingstratégiával lehet elérni, különben nem tud kilépni az árnyékból a párt.

Egy másik fajsúlyos téma, a szlovák tévécsatornákon és az internetes podcastokban való megjelenés. Gubík László retorikája szlovák nyelven is kiváló, nem keresi a szavakat, amikor beszél, hanem érthető, sőt élvezhető szinten mondja el szlovákul is a mondanivalóját. Elkezdődött ez a folyamat is, de az áttörés még várat magára. Igen, az országos csatornák főbb politikai műsoraiba kell bekerülni, mert azokban egy élő reklámban való szereplés lehetősége van benne, és egy jó szereplés aztán már szájhagyomány útján terjed a szakmában is és a közönség között is. Lehetett gyártani sok(szor tényleg valósággá alakuló) összeesküvés-elméleteket anno Bugár Béláról, de Bélára azért is harapott rá a szlovák kereskedelmi média, mert színes egyéniség volt, és ezáltal eladható volt. 

Ennyi!