ZSÍR

Papp Sándor: Nagymamák vakációja 2025. szept. 4.

Most már kicsit megpihennek, vége a nyárnak, végre lazulhatnak egy keveset, véget ért a nyári vakációjuk. A nagymamák vakációja speciális, ugyanis van benne minden, amit a nyár ad.

Amikor megjelenik az unoka a kis kofferével (utána meg a szülők egy nagyobb konténernyi ruhával, plüssjátékkal, cipőkkel, biciklivel és egyebekkel), akkor kezdődik a nagyik nagy vakációja!

Az energiából soha ki nem fogyó unokák valódi próbatétel a számukra, de amikor mégiscsak kidőlnek délután egy kis időre és csend borul a portára, akkor a nagyik is szundítanak egy rövidet a pokróccal leterített nagyfoteljukban, mert kell az erő a délutáni strandoláshoz, a koraesti biciklizéshez meg sátorozáshoz a hátsó udvaron, aztán a vacsorához, a lefürdetéshez meg az ágyban még a hosszú beszélgetéskehez az álomba szenderülésig.

Ez így megy egész nyáron, csak egy-két hétre „unokátlanítják” a szülők a nagyikat a kis gézengúzoktól, amíg a család elmegy nyaralni a tengerhez. Persze akkor is szolgálatban vannak a nagyik, mert a barackbefőtt készítése, meg a szilvalekvár befőzése közben bármikor hívhatják őket Messengeren az unokák, hogy beszámoljanak a homokvár építésének aktuális helyzetéről.

Aztán este, ha a szülők kiruccannak a tengerparti sétány bárjába egy koktélra, akkor a nagyik strázsálnak a mobilok fölött és ők mondanak itthonról mesét a sós víztől elfáradt kicsiknek…

Aztán, amikor megjönnek a messzi országból, a nagyik már friss reggeli péksüteménnyel, meg hazai ízekkel várják a családot, hiszen ki tudja tudtak-e rendes ételt enni ott a távolban…azonnal asztalra kerülnek az egyik fülét elvesztő, ezeréves, de ma is jól szolgáló serpenyőben a nagyik finomságai és elégedetten nézik, ahogy jóízűen majszol a család a konyhaasztalnál.

Nekik ez a boldogság. Boldognak látni a gyerekeiket és az unokáikat.

A nagyik nyári vakációja csupa munka, szolgálat és jótett. Teszik mindezt végtelen szeretettel, amíg bírja a tempót az öregedő testük.

Aztán, amikor eljön a szeptemberi iskolakezdés ideje, az unokák ruháit kimosva, kivasalva, összehajtogatva mindezt bepakolják a hatalmas kofferbe és „visszaszolgáltatják” az ezer fokon égő és szerető kicsi unokákat a szülőknek és az iskolarendszernek…

Elvégzik az őszi teendőket a kertben, katonás rendbe rakják a spájzban a befőtteket és sorsukkal megbékélve elkönyvelik, hogy karácsonyig kevesebbszer jönnek majd a gyerekek, mert hát a kötelesség az kötelesség az iskolában és ilyenkor nincs apelláta.

Az unokák az első napon repülőt rajzolnak a nyári élményeikről és a gép egyik ablakába odaképzelik a nagyikat is. A nagyik ugyanis még sosem repültek. Egyszer biztosan fognak majd, de akkor nagyon magasra fognak repülni és ott is maradnak…

Az olyan fájdalmasan szép lesz majd, de erre most nem szabad gondolni senkinek. Élni kell az életünket együtt, szeretetben, a nagymamákkal együtt, amíg a Jóisten engedi.

Isten éltesse sokáig a nagyikat!

Nyitókép: Unsplash