LIBERNYÁKULUM

Papp Sándor: Siegfried & Joy 2025. jan. 13.

Gyakorlott Facebook-használóknak bizonyára többször is beúszott már a két figura vicces videója, amelynek a lényege, hogy „eltüntetnek“ bárkit, a lehető legkreatívabb és legviccesebb módon, azaz sehogy, de épp ezért lehet jókat derülni az egyes produkciókon.

Önkéntelenül beugrik, hogy vajon hány ilyen szemfényvesztést láttunk hány és hány illuzionistától a szülőföldünkön az elmúlt, röpke harmincöt évben...

Hallom, hogy újabban a mi „hídemberünknek“ önálló műsora lesz a TA3-n, „O tom potom“ címmel.

Napasztmek!

Nem tudtuk, mi hiányzott nekünk felvidéki/szlovákiai magyaroknak és magyarul beszélőknek! Itt a mi Siegfriedünk, már csak az a kérdés, hogy ki lehetne mellette Joy, hogy együtt bűvészkedjenek tovább és tüntessenek el minél több magyart a jelenlegi Szlovákiából, mert ebben bizony a Hidasok profik voltak.

Úgy herélték ki a nemzeti közösségünket, mint gyakorló miskárolók teszik azt a telephelyen, ma is, sokhelyütt.

Nem tudom eldönteni, hogy ez a tevékenység csak szimpla önimádatból adódó villogás (amit jó érzékkel hasznosít majd ez a liberális hírcsatorna), vagy kötelező munkavégzés, akik nem hagyják aludni a kertjében ügy(nökös)ködő nyugdíjas politikust.

Egy másik, csak nagyságrendekkel kisebb súlyú politikusunk, név szerint Mózes Szabolcs, is sokatmondóan lecserélte a Facebook-háttérképét, amelyből arra következtethetünk, hogy elemző lesz, mint Vona Gábor lett...

Érdekes, hogy amíg Erdélyben, illetve Székelyföldön a magyar közösség politikai életének polarizálása úgy zajlott, hogy a keményebb érdekképviseletet akarók váltak ki az anyapártból, addig nálunk szinte azonnal, a 89-es változásokkor a behódolást, a megalkuvást szorgalmazók dobbantottak az egységes felvidéki magyar politizálásból, és tették-teszik ezt a mai napig a lehető legkreatívabb módon, csak, hogy az évtizedeket túlélő nemzeti magot gyengítsék, faragják, oldják, hígítsák, több-kevesebb sikerrel.

Erre mi történik? Az ezer sebből vérző, megmaradt magyar párt kongresszusa, - valamilyen csoda (?) folytán, - megválaszt egy „Duray-Jugendet“ (fuhh, ezért mit fogok kapni a lipsiktől, kommentben!), aki ráadásul a Fidesz emlőin nevelkedett, 

és ezzel mehet a kukába az eddigi összes nemzetáruló aknamunkájuk!

Na de sebaj elvtársak, van annyi pénze a nyugati elvtársaknak, hogy újra lehessen kezdeni a munkát, mert nem lehet hagyni, hogy ezek a Fásyszták itt olyan politikát folytassanak, amely során, ne adj Isten...ja, az nincs...akkor tehát, hogy-hogy nem, nemzeterősítő tevékenységbe kezdenek.

Nem elvtársak! Illetve elvtársak, csak nem engedhetjük meg! (Hofi után, szabadon)

Sigfried és Joy tehát munkába áll az új évben a Felvidéken, de attól tartok, hogy az ő poénjaik nem lesznek viccesek, hanem inkább siralmasak. Még jobban megosztani a nehéz mentális állapotban leledző közösségünket a legvisszataszítóbb tevékenység, amit el tudunk képzelni.

Amúgy én bevenném a buliba Árpád apánkat is. „Egyhangúan“.

Édes Istenem, hogy nekünk mindig van miért szégyenkeznünk itt a Felvidéken az ilyenek miatt!

Sigfried és Joy felvidéki alteregói akkor lennének a leghasznosabbak, ha önmagukat tüntetnék el a közéletünkből, örökre, de ilyen csattanóról ne is álmodjunk, inkább legyünk éberek.

Vidám évünk lesz, na.

Nyitókép: Martina Strmeňová