Ilyen történelmi focisiker láttán, tapasztalása nyomán, az ember hajlamos megfeledkezni a napi gondokról, pár óra erejéig önfeledten boldog. Együvé tartozás tölti be a szívét, a Himnusz éneklésekor pedig az a fennkölt érzés keríti hatalmába, hogy összetartozunk.
Vajon ő kitölti a szerződését?
Hallottál már a gonoszról? A csúf kopasz Cherchesovról?
Igaz történet, bár mi is elszoktunk már az ilyesmitől.
A magyar foci újra dicső, mint Puskásék idejében. Reszkess, Európa, visszatértünk!