CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Slovensko do toho(?) – avagy még egyszer a szurkolásról 2026. febr. 21.

Emlékszik még valaki arra, amikor jórégen hasonló focilázban égett a frissen lett Szlovákia, amely a magyar válogatott ellen játszotta a következő mérkőzését, és a népszerűsége csúcsa felé haladó 

Bugár Bélának nekiszegezték a riporterek a kérdést: komu fandíte?! (Kinek szurkol?!).

Ez a kérdés felért egy tetemrehívással, mert a kérdésben ott volt a válasz: ha nem a szlovákoknak szurkol BB, akkor nem is olyan jó magyar („náš Maďar“), ahogy azt a szlovák nép kezdené Bélánkról elhinni.

Nem emlékszem már a válaszra, de Bugár ügyesen kicsusszant a válaszadás elől, úgy, hogy a szlovákság sem szedte le róla a keresztvizet, meg a felvidéki magyar sem tagadta ki őt a sorai közül.

Ez a kérdés a szlovákok részéről irányunkban egy vallatás: na most aztán kiderül, magyarkám, hogy akkor, hogy is vagy te ezzel a mi Szlovákiánkkal?! Mert az jó, ha tudod, hogy ha nem szurkolsz nekünk, akkor HAZAÁRULÓ VAGY, MAGYAR!

Hiába fizeted az adót Szlovákia kasszájába, hiába gyarapítod az országot a tudásoddal, a munkáddal, ha nem szurkolsz nekünk, - NEKÜNK!, - akkor nem vagy joviális az irányunkba.

Tudtuk mi, hogy ilyenek vagytok ti, magyarok! Gyanúsak voltatok mindig is, de most kibújt a szög a zsákból, irredenta horthystafasiszták vagytok ti. Ezt az utóbbi billogot kifejezetten szeretik ciklikus időszakonként ránk sütni…

Túlzás ez a gondolatfüzér? Dehogy az! Ez egy társadalom látlelete. Még ilyenkor, amikor példaérték-szerűen összeborulva szurkol szlovák a szlovákkal, akkor is azt keresik, hogy közben hogyan viselkednek az itt élő magyarok…ez beteges!

Amúgy pontosan azért kérdezik, mert tudják, hogy ezer okunk van arra, hogy ne szurkoljunk nekik, mert a napi magyar életünket ezer módon srófolják egyre kisebbre, és erre a legegyértelműbb bizonyíték a napi szintű fogyásunk. Pont.

Apropó szlovák-szlovák összeborulás, - na ebből tanulhatna az anyaországi magyarság!

Itt ugyanis nincsenek Farkasházi-féle ellendrukkerek. Itt ha hokihelyzet van, akkor nincs olyan, hogy azt nézik libsi, nemzeti vagy komcsi kormánya van az orszoguknak, akkor EGY A TÁBOR! és aki merészelne ellenszurkolni, na az egy életre kiírná magát a szlovákságból!

Az USA elleni meccsre a helyi önkormányzatok megnyitották a mozik, kultúrházak termeit és közös szurkolásra invitálták a helybélieket, tehát nem csak a bárok, kocsmák szerveztek ilyeneket, hanem a helyi politikusok is, közösségépítés céljából. Voltak olyan meccsek is a múltban, hogy ha távolabbi kontinensen zajlott egy fontos hokimeccs a szlovákok számára, és az hétköznap délelőttre esett, akkor az iskolákban megszakították a tanítást és a sulik tornatermeiben ott üvöltött az összes iskolásgyerek a kivetítő előtt, hogy SLOVENSKO DO TOHO! Na ezt nevezik identitáserősítésnek és nem azt, amikor egy tucat ember koszorúz valahol, valamit, miközben mindenki más meg nem…

A múltkori p7-es cikk alatt a felvidéki magyarok kommenteltek leginkább és azok közül kb. a 80% szurkol a szlovák hokicsapatnak, szurkol Szlovákiának. 

Bizonyára őket is érintette anno a Benes-dekrétumok áldásos hatása, bizonyára sokan közülük ilyen-olyan módon éreztek már hátrányos megkülönböztetést Szlovákiában, csak azért, mert magyarok, de mindezek ellenére nem terhelik a lelküket ezekkel a dolgokkal és tiszta magyar szívből szurkolnak Szlovákiának.

Nos, akkor kedves felvidéki szlovákiai magyarok, DO TOHO!