ILLIBERÁLIS

Szavazz rám, én a javadat akarom! 2025. okt. 3.

Szakállas poén: milyen politikus az, amelyik még ígérni se tud.

Kis hazánkban (mármint kisMagyarországon, mert az a hazánk. Az országról, melyben élünk, majd később) beindult a Brüsszelből futtatott bájgúnár ígéretcunamija. Mindenkinek annyi pénzt ígér, amennyit nem szégyell, és ez nem egy szégyenlős típus. Fogadok, hogy áprilisig még bedobja az ingyen orgazmust is…

Mindeközben meg a táskahordozó „szakemberei” annyira nem figyelnek oda, amikor beszélnek, hogy kikotyognak mindent, amit valójában tennének majd brüsszeli parancsra. Iskolabezárásokat, kórházi ágyszámok drasztikus csökkentését, rezsicsökkentés eltörlését, vendettát, fegyveres felkelést és egyéb nyalánkságokat öklendeznek ki nyilvános őszinteségi rohamaik közben, de egyetlen szerencséjük van, hogy a szektahívők ebből semmit sem regisztrálnak, mert azok a vágyvezérelt rózsaszín gondolatfelhőikben leledzenek, mint az egyszeri ozorai fesztiválozó.

Régen nem érvényes már sok párt esetében a komoly szakpolitikai érvelés a kampányok során, szimplán marketing az egész, aztán úgyis azt tesznek, amit akarnak majd.

Érdekesen alakult amúgy ez a demokráciának nevezett szemfényvesztés, szinte világszerte. Valójában nem több az egész, mint a Rózsi Gyuri vezette Zsákbamacska, végtelen gagyi „szórakoztató” műsor: kettes színpad, nyílj ki! – és te boldogan választasz lefüggönyözött színpadot, vagy borítékot, mert ingyen van a zsákban a macska, aztán úgyis a kulisszák mögötti rendezők döntik el az életedet, amikor már vakon megbíztad őket, hogy azt csinálnak veled, amit akarnak.

Az ország, amelyben élünk nemrég még olyan nagy ukránbarát volt, hogy az utolsó szöget is odaadta Zelenszkijnek a győzelem reményében. Tolták a szlovák eurót Kijevbe talicskástól és okították-csitították a népet, hogy ez így helyes. Ez volt az ukrán zsákbamacska játék, csak ebben az esetben a zsák feneketlen a mai napig.

Most meg kiderült, hogy itthon nem maradt annyi pénz se, hogy rendesen lehessen működtetni ezt a csecsemőkorú államot, így hát Ficoék keresik az utolsó eurókat, csak az a baj, hogy a mi zsebeinkben találták meg és most azt veszik el. Mindenki morog, de a nép nagy része elfelejtette, hogy Sulíkék meg a többi idióta, brüsszelita libsi miatt üres az államkassza.

Sebaj, majd jönnek megint a szlovák magyarpéterek (Simecka) meg a szlovák bolondhadházyk (Matovic) és szervezik a tünciket ezerrel, hogy „mocskos Fico!”, és persze ígérik, hogy majd ők mindent rendbe raknak újra. Aha…

Nincs irigylésre méltó helyzetben a Magyar Szövetség, mert ebben a nagy szlovák káoszban és zajban a józan hang, a szakmai érvelés elveszni látszik. Amikor nagyrészt az érzelmekre ható retorikát használ ma már mindegyik párt, akkor szinte képtelenség ebben a csatazajban hallatni a hangját egy parlamenten kívüli pártnak.

Mégis milyen taktikát válasszon az egyetlen magyar pártunk (hagyjuk már a Most2023-at, ami már nincs is, meg az egyszemélyes Magyar Fórumot a ribizliboros Temus Gene Hackmannal az élen, mert ezek semmilyen erőt nem képviselnek már, de döglégy szerepüket még igyekeznek betölteni időszakonként), szóval mit tegyen a MaSzövi, hogy figyeljen rá is a nép, menjen bele ebbe a macsetás adok-kapokba és harsányan üsse-vágja a mostani kormányt, miközben tudjuk, hogy az ellenzéki oldalon kik is vannak valójában és miket tettek az elmúlt időszakban?

Az egyedüli járható út, hogy egyedi témákat tűznek a párt politikusai a felvidéki zászlóra, olyan specifikus témákat, amelyek nagyban érintik a szavazóbázis tagjait. Viszont az ilyen témák tálalása, „habosítása” is külön szakértelmet érdemel, tehát a sima pártszákházas sajtótájékoztató nem elég, ki kell menni a terepre, ott kell készíteni rövid felvételeket olyan módon, amelyekre felkapja a fejét a nép. 

Bizony sokszor Orosz Örs „civil aktivista” volt az egyetlen, aki ezt csinálta az elmúlt időszakban, természetesen ő is azzal a céllal, hogy ezzel felkarikázza magát a párt jelöltlistáján, amivel persze nem is volt semmi baj, max annyi, hogy mindezt öncélúan tette, de lehet, hogy éppen azért, mert nem találta az akkori párt akkor vezetésében ezt a progresszív marketingpoltizálást. 

Most viszont koordináltan javallom mindezt elkezdeni. Ki kell osztani az egyes szakterületeket azoknak, akik értik a csíziót és gőzerővel el kell kezdeni az effajta pártmarketing-tevékenységet, csapatban, összehangoltan, célirányosan, mert ha ezt nem teszi a MaSzövi, mint párt, akkor a figyelmet elviszi a komáromi Ipse, a párkányi Letrich Ricsi, vagy a csallóközi Szitás Alex, akik bizony ügyesen szólnak a néphez a nép nyelvén.

Utóirat:

Le kell menni kutyába

Légy a kutyák királya,

Ne királyok kutyája!