LESZ, LESZ, LESZ

Száz nap türelem Gubíknak 2024. okt. 8.

Amikor feláll egy új csapat, - legyen az kormány, fociklub, vagy egy politikai párt, - akkor a kormányfő, az edző vagy a pártelnök joggal kér egy kis türelmi időt a nyilvánosságtól, hogy ezalatt az idő alatt elvégezze azt a konszolidációs feladatot, amely az alapja lehet a jövőbeni munkának.

Gubík László szájából nem hallottam ilyen mondatot a megválasztása után, viszont annak ellenére, hogy az új elnök azonnal belevetette magát a munkába, javaslom, hogy adjuk meg neki is ezt a száz napot, már csak azért is, mert bizonyára van mit átnézni, felfedni, eltakarítani, renoválni a Čajak utcában…

A munka tehát elkezdődött és azt csiripelik a madarak, hogy az első elnökségi ülés felszabadult hangulatban, konstruktívan zajlott. Valószínűleg azért is, mert kialakult egy win-win helyzet, ugyanis a konkurens elnökjelöltekből ketten is részesei maradtak az új csapatnak és így elmondhatják, hogy ha nem is nyertek meg mindent, de nem is veszítettek el mindent.

Amúgy az új elnökség összetétele érdekesen alakult, és tényleg megtörtént a régi generáció konfliktusmentes lecserélése, ami azért jó, mert ez így praktikus a jövőt illetően, de közben a „bölények” megmaradtak megyei kapitányoknak (Berényi, Farkas, Csúsz, Furik), ahol rengeteg hasznos feladatot tudnak továbbra is elvégezni a magyar közösség számára. Összefoglalva tehát, ők sem érezhetik magukat vesztesnek, hiszen senki nem küldte őket nyugdíjba, csak egy másik csatamezőn tevékenykedhetnek.

Akik esetleg vesztesnek érezhetik magukat, azok az egykori Összefogás kemény magja, bár a helyzetüket kizárólag maguknak köszönhetik, ugyanis teljesen kihátráltak az utóbbi hónapok politikacsinálásából, amit vagy szimpla anyagfáradás okozott, vagy a bukott választások sorozata után egyértelmű bizalomvesztésben részesültek A Támogatótól. Az élet nem habostorta, Virág elvtárs, - mondta anno Pelikán az örökérvényű igazságot. Nos igen, a szolgalelkűség törvényszerűen leamortizálja az embertfiát.

Aki rejtély marad, az Gyimesi György, mert a kifejezett kérések ellenére sem vállalta az elnökségi tagságot a Magyar Szövetségben.

Nagy kár, mert ezzel egy erős karaktert és húzóembert veszít el a párt. Elveszíti? – ez itt a kérdés! Gyuri továbbra is aktív a Facebookon, a kérdés az, hogy ezt megszokásból teszi továbbra is, vagy vannak különutas céljai.

Ha én lennék az új elnök (nem röhög!), én bizony nem engedném el ezt az embert a pártból, mert tehetsége, rátermettsége, karizmája nem gyengíti az új pártvezetést, hanem bizonyos pozícióból erősítené azt. Mondom, bizonyos pozícióból…

A végére egy negédes és öntömjénezős nosztalgiázás. Több, mint négy évvel ezelőtt, 2020. augusztus 21-én Kalondára citáltuk a Pro Kalondiensis egyesületünk szervezésében, az akkori politikai és közéleti elit jelentős részét, és beültettük őket a közönség közé.

A főasztalnál pedig a választókból kiválasztottak tartottak előadást az elitnek, hogy szerintük hol szorít a cipő a Felvidéken. Elhangzott több koncepció is a felvidéki „restart” témában, amely nagy részét az akkori politikus-garnitúra valójában semmibe se vette, nem is reagált rá. Sajnos, meg is lett az eredménye a választások során.

Örömmel konstatálom, hogy Gubík László koncepciójában a 2020-as kalondai javaslatoknak nagyok sok eleme megtalálható.

Egyre jár az agyunk Lalikám! – mondta felvillanyozva Róka az Üvegtigrisben… ugyanis Laci is ott volt akkor Kalondán, mi több, később együtt próbáltunk „szódát csinálni” a Szövetségben a kérészéletű nemzetstratégiai bizottságban.

Egy a lényeg, hogy okos ember összegyűjti a hasznos dolgokat és bölcsen használja azokat a jövőben. Úgy tűnik Laci ezt teszi, amire Matiz papa csak ennyit mondana: e ööm, e bódóttá!

Szóval száz nap türelem, benne a karácsonnyal, aztán Új Esztendő, Új (Magyar) Szövetség, Isten segítségével.