
ZSÍR
Szent György napja a hűség és bátorság ünnepe
2025. ápr. 24.
Április 24-ét írunk. Szent György napja több egy egyszerű ünnepnél. Szent György a katonák és a vitézség védőszentje, de számunkra, kik itt élünk a Garam partján, a Zoboralján, a Gömör lankáin vagy épp a Bodrogköz békés síkjain, ő a kitartás jelképe is.
A Felvidéken, ahol a templomtornyok még őrzik az ősök imádságait, és ahol a legelőkön sétáló szarvasmarha csöndes békéje egy régi világ rendjét idézi, Szent György napja többről szól, mint a pásztorév kezdetéről. Itt ez a nap üzenet: a bátorságról, az állhatatosságról és arról a népről, amelyik mindig talpon maradt, még akkor is, amikor a történelem viharai meggörbítették a gerinceket.
Szent György, a sárkányölő, a lovag, a harcos, számunkra nem csak a legendák hőse. Ő a példakép, aki nem hátrált meg.
Ahogy ő legyőzte a gonoszt, úgy kellett nekünk is újra és újra megvívni harcainkat, a nyelvért, az iskoláért, a templomért, a zászlóért, a névért, ami a kapun áll.
A régi öregek tudták, hogy ezen a napon nem csak a jószág kerül ki a karámból, a remény is kimozdul a szívek mélyéről. Az égbe emelkedő füst a pásztortűz fölött, a frissen vágott fű illata, a harangszó, ami végigfut a völgyön, mind azt hirdetik van folytatás. Van tavasz a tél után, s van jövő, ha nem felejtünk.
Szent György napja emlékeztet minket arra, kik vagyunk. Egy nép, mely ezer éve itt van, és itt is marad. Mert bárhogy változik is a világ, a felvidéki magyar ember még mindig tudja, mikor kell földre hajolni, nem alázatból, hanem hogy megérintse a földet, amelyből él, amelyhez tartozik.
Legyen a szavunk tiszta, mint a forrás, hitünk erős, mint a hegy, és közösségünk összetartó, mint a fonott kalács húsvét reggelén.
Mert amíg Szent György napján felzeng a harang a Felvidék falvaiban, amíg egy gyermek ki tudja mondani: „itt vagyok otthon” addig él a magyar szó, a magyar lélek, és velük együtt a remény is.
Írta: egy felvidéki magyar, akinek szíve ott dobban minden régi harangszóban, s aki tudja: nem a múltban élünk, de abból építjük a jövőt.

Mácsadi István
