TE BUZERANT!

Szintet lép a Facebook-cenzúra: orvosi lapot találtak be a tényellenőrzők 2021. dec. 29.

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Facebook kénye-kedve szerint cenzúrázhat, miközben széttárja a karját, hogy azt nem ők, hanem egy alvállalkozójuk végzi el. Hogy a liberális véleményeket előtérbe nyomják, míg a konzervatívokat háttérbe szorítják, esetleg hiteltelenné teszik, az egy dolog. Most a legrangosabb orvosi lapok kerültek a cenzorok célkeresztjébe: hogy megtervezett lépés, vagy csak néhány fogalmatlan tényellenőrző munkájának a gyümölcse, lényegében mindegy. A valóság, amit többször hangzotattunk: a Facebooknak túl nagy hatalma van a vélemények és tények terjedése fölött, és mindez csak rosszabb lesz, ha valóra válik Mark Zuckerberg disztopikus lázálma. A tudományról alkotott kép, a „jó” és a „rossz” tudomány szétválasztása, és a meghajlás a politikai irányelveknek már önmagában káros és hátrányos az emberi civilizációra és kultúrára tekintve. 

Az Indexen megjelenő cikket Vajó Zoltán szakorvos, címzetes egyetemi tanár jegyzi. A felütésben arról számolt be, hogy az 1840 óta működő patinás brit orvosi lap, a British Medical Journal főszerkesztője, Fiona Godlee Mark Zuckerbergnek címzett nyílt levelében kifogásolta a Facebook cenzúratevékenyéségét. A lap olvasói arról számoltak be, hogy vagy nem tudták megosztani az orvosi folyóirat egy közleményét, vagy a Facebook „félrevezető” és „részben igaz” címkékkel látta el a tartalmat. 

Pontosabban nem ők, hanem a Lead Stories ügynökség, akik nyíltan bevallják, hogy önállóan döntenek arról, hogy mi félrevezető, és mi valós/pontos/felel meg az újbeszélnek. A Lead Stories egyébként blogoldalként hivatkozott az orvosi lapra. 

Vajó Zoltán felhívja a figyelmet, hogy a tudomány, de azon belül leginkább az orvostudomány az, amelyik beárazza a tudományos folyóiratokat, a Lead Stories-szal ellentétben szakmai alapon. A tudománymetria ma már önálló tudományos műfaj, egyik alapja az idézettség, vagyis hogy egy-egy szerző hányszor jelenik meg hivatkozásként más publikációkban, vagyis mennyire fekteti le a tudomány alapjait. A tudománymetria alapján pedig a British Medical Journal az orvosi szakma egyik leginkább validált folyóirata. 

Nem egyedi az eset. Korábban a British Medical Journalhoz hasonlóan nagyhírű és elismert intézményre, a Cochrane Library-ra csaptak le a cenzorok. Az adatbázis a modern orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, a tényeken alapuló orvoslás úttörője.

A Metához tartozó másik cég, az Instagram keveredett velük vitába, először letiltották egy bejegyzésüket (ami a koronavírusról és az ivermectin használatáról szólt), mely szerintük félrevezető, majd a Cochrane Library minden (!) bejegyzését lekorlátozták arra hivatkozva, hogy rendszeresen félrevezető információkat közöl.

Az intézmény közleményben fejezte ki sajnálatát, hogy a Metának sikerült egy inkompetens kompániát felkérnie a tényellenőrzésre, majd megjegyezték, 30 000 szakértőt bevonva készítik el ajánlásaikat, és a Kanadai Orvosszövetség a legjobb források egyikének tartja őket, immár három évtizede.

Az írás végén szembesülünk a problémafelvetéssel, miszerint az álhírek meglehetősen sok kárt okoztak az elmúlt időszakban, tehát nagyon nem mindegy, hogy kire bízzák a cenzúrát. Meg egyáltalán van-e értelme.

(Index)