MAGYAR KÁRTYA

Szlovák álomvilág kontra kőkemény valóság 2025. jún. 11.

Nemrégiben megjelent egy DenníkN-es firka, amely olyan állításokat fogalmaz meg, mint hogy „Orbán és Putyin titkos megállapodásokat kötöttek a térség újrarajzolásáról”, és hogy „Fico Moszkvába jár könyörögni, hogy Orbán ne harapjon le többet Szlovákia területéből.” Ezek a vádak azonban nemcsak irreálisak, de veszélyes módon torzítják a régió valós helyzetét.

Először is, Magyarország és Szlovákia ma már nemcsak szomszédok, hanem szövetségesek is az Európai Unióban és a NATO-ban, ahol közös érdek a béke és stabilitás fenntartása. Magyarország hivatalosan elismerte Szlovákia szuverenitását és határait – így a titkos megállapodások és területszerzési tervek csak a fantázia szüleményei. Ezek a tények. 

Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár a trianoni döntés súlyos történelmi igazságtalanság volt, a szlovák politikai oldal ennek elismerésével általában nem hajlandó nyíltan szembenézni. Ahelyett, hogy őszintén vállalná a múlt terheit, sok esetben inkább elhallgatja vagy elutasítja ezt a valóságot. 

Mindeközben a szlovák politikai erők hol nyíltan, hol erővel, hol agresszív módon, hol pedig sunyi eszközökkel igyekeznek megtörni a magyar közösség erejét és önazonosságát. Ez a kettősség, a múlt sérelmeinek tagadása mellett, megnehezíti a két nemzet közötti őszinte párbeszédet, hiszen a múlt sebei nem egyszerűen elfelejthetők vagy letagadhatók.

A cikkben említett „Nagy-Magyarország térképek” kapcsán pedig fontos hangsúlyozni: ezek a közös történelmünk letagadhatatlan részei. Akár tetszik, akár nem, ez a térség kulturális és történelmi öröksége, amely meghatározza identitásunkat. 

Jelenleg ma már teljesen irreális a határok újrarajzolása vagy bármiféle területszerzési törekvés. Minden más állítás csak a liberális szlovák oldalról jött gyűlölet. 

Orbán vagy Putyin „titkos nagy tervei” amelyek újra osztják a térséget, csak és kizárólag érzelmi túlreagálás és a berögzült szlovák félelmek szüleménye. 

 Ami pedig Fico moszkvai látogatásait illeti, fontos megérteni, hogy a nemzetközi diplomácia összetett és sokrétű folyamat, ahol egy-egy politikus lépéseit nem lehet leegyszerűsítve értelmezni vagy elítélni. Fico találkozói Putyinnal a felelősségteljes államférfiak gyakori diplomáciai párbeszédei közé tartoznak, melyek célja Szlovákia biztonságának és stabilitásának megőrzése egy bonyolult geopolitikai környezetben. 

Ezek a tárgyalások nem titkos alku részei, hanem a nyílt és konstruktív párbeszéd keretei, amelyek révén a vezetők igyekeznek elkerülni a feszültségeket, és a hazájuk érdekeit képviselni. Egy ország vezetőjeként Fico számára az is feladat, hogy minden lehetőséget kihasználjon, amely elősegítheti hazája békéjét és jólétét, még ha ez nem is mindig népszerű vagy egyszerűen érthető mindenki számára.

Az ilyen írások, amelyek fantáziákra és összeesküvés-elméletekre alapoznak, csak ártanak a két nemzet közti bizalomnak. 

Magyarország és Szlovákia közös jövője az együttműködésen és a kölcsönös tiszteleten alapul, amit az EU és a NATO szavatol. A múlt sérelmeit pedig érdemes nem elhallgatni, hanem nyílt párbeszédben kezelni – nem pedig félelmeket gerjeszteni. Így lehet igazán békés és stabil a térség. 

Utóirat: Ha egyszer mégis összeboronálnánk egy határok nélküli nagy, toleráns és erős Közép-Európát, hát… hosszútávon még az is lehet, hogy mindenki jól járna, csak előtte egy kicsit több „bryndza“ és sör kellene hozzá egyeseknek!