LIBERNYÁKULUM

Tüntikézés „Szlovákia Európa” mottóval 2025. márc. 8.

A Fico-kormány ellen vonultak az utcára, az állítólagos oroszbarát politika és az ország EU- és NATO-tagságának veszélyeztetése miatt tünciztek pár ezren az ország több városában.

 Fico hátba szúrta a szövetségesét, és ismételten elárulta Orbán Viktort, aki egyedül maradt Brüsszelben a józan ész pártján. Az uniós tagországok vezetői tovább támogatják Ukrajnát, és minden támogatásukról biztosították a háború további folytatását. Fico beállt a liberális fősodor mellé, és szavazatával ezt az eszement narratívát erősítette meg. 

Az utcára vonuló tömegnek azonban ennyi nem volt elég, mégis csak tüntetni kell, ha már egyszer meghirdették az eseményt. 

Hogy konkrétan mi a probléma, ha a miniszterelnök mihánt elhagyja az országot, úgy táncol, ahogy ők fütyülnek, az számomra rejtély, de próbáljuk meg megfejteni a pozsonyi tüntetésen elhangzott beszédekből. 

„Azt akarjuk, hogy országunk modern, művelt és szabad legyen, mert Szlovákia Európa része” - hangzott el a pódiumon egy felszólaló diák szájából. 

A ló egy állat, a Duna egy folyó, a Föld egy bolygó, megcáfolhatatlan tény, hogy Szlovákia Európa része. Bár nem várhatjuk el egy olyan tüncikéző liberális csoporttól, hogy ilyesmivel tisztában legyenek, amelyik még azt is megcáfolja, hogy férfit és nőt teremtett a Teremtő. 

Legalább az utcán voltak, megveregették egymás vállát, hangot adtak elégedetlenségüknek. 

De hogy minek? Mi a konkrét probléma, ki az a politikus, aki nem azért dolgozik, hogy fejlődjön az ország, az sajnos nem derült ki ebből a beszédből, arra egy másik felszólaló tért ki. 

„Robert Kaliňák nem fog megvédeni minket, Erik Kaliňák pedig már alig várja, hogy a megszállók Ungváron legyenek” – támadta a kormány tagjait Marián Kulich, a Békét Ukrajnának kezdeményezéstől. 

Hogy ki elől kellene megvédeni az országot, mi okoz fenyegetettséget, az jó kérdés, de legalább személyeket vádolt az Ukrajnát támogató alak, akinek becsületére legyen mondva, hogy nyíltan beleállt a harcba. 

„Egyesek az Európai Unióból való kilépésről álmodnak, miközben Ukrajnában további áldozatok halnak meg” - közölte a Békét Ukrajnának Polgári Társulás nyilatkozatában. 

Erre konkrétan semmilyen jel nem utal, a kormány rengetegszer kijelentette, hogy ez irreális elképzelés, a valósághoz semmi köze az ellenzék sületlen beszédének. De ezt mi békeszerető polgárok nem érthetjük, nekik most jól esik hergelni a népet, utcára hívni, tovább mélyíteni az árkokat, még jobban megosztani a közösséget, és fegyvereket küldeni Ukrajnának, mert attól aztán béke lesz. 

Egyetlen kérdésem van ezzel kapcsolatosan: a fegyverekkel vajon mit fognak csinálni, sakkozni? Azzal, hogyan lesz béke, ha még több harci eszköz áll majd rendelkezésre a további öldökléshez? 

„Szlovákia nem fog harc nélkül az oroszok karmai közé kerülni” – jelentette ki Lucia Štasselová, a Békét Ukrajnának szervezettől. 

Vajon mikor támadta meg ezt az országot Oroszország? Szlovákia tudtommal nem áll támadás alatt, nincsenek az ország területén ellenséges katonák. Mégis akkor miért szeretnének olyan vehemensen harcba szállni a tüntetők? 

„Nem vagyok politikus. Nem tartozom egyetlen párthoz sem. Hozzátok tartozom. A néphez. Szlovákiához. Európához” - fogalmazott a szexuális másságát nyíltan vállaló Gyenge Veroni. 

A felszólalók közt senki nem volt politikus, mindenki pártszimpátiától független szólalt fel az eseményen, pusztán csak a véletlen műve, hogy egytől egyik a Progresszív Szlovákia támogatói, szimpatizánsai. 

Ismerjük ezeket az álcivil kezdeményezéseket, több országban sikerült már megzavarniuk a békés együttélést, most éppen Szlovákiára került a sor. 

A tüntető embercsoport arra kérte az ellenzéket, hogy kezdjenek el dolgozni Szlovákiáért. „Ébresztő! Ne foglalkozzatok most szükségtelen témákkal” – üzentek az ellenzéki politikusoknak.

Eláruljuk, éppen ezt teszik, nem foglalkoznak ők mással sem, csak pontosan azzal, amit ebben a „színjátékban” számon kértek rajtuk. 

A magyarellenes késelésről a demokráciaféltő tüntetésen egy szó sem esett. A szlovák politikai szereplők részéről egy, a gyűlöletbeszédet elutasító Facebook-bejegyzés sem fért bele. 

De miért is botránkozunk meg ezen, ha most az ukrán életek a fontosak?