MAGYAR KÁRTYA

Újabb iskolával lett szegényebb Felvidék 2024. okt. 17.

Az idén szeptember 1-jén már nem nyitott ki kapuit Megyercsen a magyar tannyelvű alapiskola.

Míg tíz évvel ezelőtt mindenki felháborodott, ha azzal szembesült, hogy bezártak egy magyar tanítási nyelvű alapiskolát, addig az utóbbi időben már a média, közvélemény sem foglalkozik vele. Pusztán tudomásul vesszük, elraktározzuk az információt a tudatalattinkba, legyintünk egyet, hogy egy újabb iskola vérzett ki, mert katasztrofálisak a demográfiai mutatók, magas az asszimiláció, és hamis illúziót keltve vonzóbbak a városi, vagy a nagyobb létszámmal működő alapiskolák a falusi szülők számára, így  az önkormányzatok már képtelenek tovább a falu költségvetéséből a fej-kvóta alapján az államtól érkező pénzt úgy felhasználni, hogy megmaradjanak intézményrendszereink.

Az iskolák bezárásánál az elsődleges ok mindig a gyerekhiány, melynek következtében, mivel kvótarendszer van, vagyis az iskolák a létszám után kapnak pénzt az államtól, csökken az iskolák költségvetése. Egy kritikus létszámnál már az önkormányzat, ha fenn akarja tartani a magyar iskolát, kénytelen anyagilag is támogatni a működését.

A megyercsi alapiskola körül, ahol alsó tagozaton folyt az oktatás, már 2023 nyarán is nagy volt a bizonytalanság. 

Elmondható, hogy az iskola bezárásának elsődleges oka a gyerekhiány, de megfelelő állami támogatási rendszer mellett tovább küzdöttek volna érte, hiszen a magyar falvakban az iskolák nemcsak az oktatás, hanem a nemzetiségi kultúránk és anyanyelvünk megőrzésének is fontos színtere. A maréknyi kisdiák az ekeli Hetényi János Alapiskolában kezdték meg a tanévet.

 A tömbmagyarságban megszünő iskolák hírét még elüthetjük azzal, hogy semmi baj nem történt, hiszen Komárom és Dunaszerdahely, a Csallóköz magyar települései hősiesen helytállnak, megyünk tovább. 

Hogy a végleges megszűnés hosszútávon, a jövőben milyen hatással lesz a település életére társadalompolitikai vagy szociális – szociológiai szempontból, valamennyien tudhatjuk. Egyelőre a kevés idő eltelte miatt még nem érzékelhetjük az iksola  bezárásának következményeit. 

Az országos átlagot tekintve az elmúlt húsz évben valóban megfigyelhető a magyar iskolaválasztók arányának csökkenése, a népszámlálási adatok és a felvidéki magyarság kedvezőtlen korfája is nagyban befolyásolja, hogy a magyarlakta településeken egyre több iskola kényszerül bezárni kapuit. 

Elkeserítő a helyzet.