MAGYAR KÁRTYA

Újabb magyar földterületet hódítanak meg a szlovákok 2022. nov. 17.

Az igazságtalan trianoni határok még tovább szűkülhetnek?

Felvidéken is jelentősen megcsappant a magukat magyar nemzetiségűnek meghatározók száma, aminek leggyakoribb oka az önfeladás, a nemzetiségváltás. A soviniszta politika, a nyelvi jogok korlátozása, a háborús bűnös megbélyegzés, a földelkobzások, a gazdaságilag leértékelődött déli régió, az infrastrukrurálisan hátrányt szenvedő lenti országrész, a felvidéki magyar politika feletti uralom mind-mind sorra meghozta szlovák felebarátaink gondosan megtermelt gyümölcsét. A nyelvhatár napról napra, időről időre egyre jobban húzódik lejjebb. A magyarság sorra veszíti el az érdekérvényesítő képességét, a saját magyar infrastruktúráját, intézményrendszerét egyre nehezebben tudja megtartani, és fokozatosan elveszíti a teret, amiben él.

Ennek következményeként kiszorul a magyar kultúra az adott térségből, nyelvi jogaink veszélybe kerülnek, és a falvak alapiskolái sorra megszűnnek.

A szlovákok nem elégszenek meg a nagyhatalmaktól ajándékul kapott területeken élő asszimilációs célpontoknak számító felvidéki magyarok bekebelezésével, újkori hódításba kezdtek.

A szebb napokat is megélt Pozsony vonzáskörzetéhez tartozó magyarországi faluban visszafordíthatatlannak tűnik az ingatlanbiznisz következte népességrobbanásból fakadó elszlovákosodás. Sok magyar fiatal eladja a rajkai házát, mivel ellenértékükben igen jó lakáshoz juthattak Mosonmagyaróváron vagy Győrött. Az agresszív gazdasági betelepedők azonban a helyi tősgyökeresekkel éreztetik jelenlétüket. Az éttermek étlapjai, a boltok ajtajainak megjelenő szlovák feliratok jelzik ott tartózkodásukat, csak a falutáblán nem látható, hogy bizony a község fele már más nyelven beszél, és nem érti a magyart. A nagyközségnek azonban még hiányzik a szlovák megfelelője, de biztosan valamelyik nacionalista költőről eltudják nevezni, ahogy azt Felvidék szerte provokatívan megtették a magyarok lakta településeken.

Az új jövevények minél többen érkeznek, annál többet követelnek, és a hely szokásait nem tisztelve az eredeti őslakosok életét nehezítik. Az új lakóövezetek építésével, az eladott ingatlanokba beköltözött idegenek és a helyben lakók közt két párhuzamos társadalom jött létre.

Régen keringett egy mendemonda Rajkán, hogy a szlovákok sorompóval szerették volna lezárni a lakótelepet, hogy magyar ne menjen be vagy ne használja a játszóterüket – mondja kérdésünkre egy rajkai férfi. – Olyat is hallottam, hogy elküldtek egy magyar anyukát a játszótérről, mert az „övék”. Elvárják, hogy szlovákul beszéljünk, mert ők nem hajlandók érteni a magyar szót – írja a Demokrata.hu

A helyi lokálpatrióták idegenekké válnak saját szülőföldjükön, és kénytelenek végighallgatni az újgazdag hőbörgését, hogy miért nincs szlovák mise, miért nincs egyenes buszjárat Pozsonyba. 

A 24-es önkormányzati választások sorsdöntőek lesznek. A betelepült szlovákok szeretnék átvenni a falu irányítását. Állítólag úgy jobban tudják bővíteni jogaikat, egyszerűbben megvalósíthatják elképzeléseiket. Reméljük a rajkaiak kezükbe veszik sorsukat, és nem hagyják jövőjüket megpecsételni.

Rajka közelében található Bezenye nem szeretne az előbb említett sorsára jutni. Igaz az erre kiírt népszavazás érvénytelen lett, mivel csak 47,5 %-os volt a részvételi arány, de a voksolók egyértelműen kifejtették véleményüket, ami szerint nem kérnek az új honfoglalókból. Az eredmény szerint 595 választópolgár nem szeretne lakóparkot a termelőszövetkezet helyén, (ide költöznének a szlovákok jó pénzért) és mindössze 33 szavazó volt, aki az igent húzta be.

Ne engedjétek, hogy a Pozsony vonzáskörzetéhez tartozó anyaországi falvak a mi déli régióink magyar nyelvű községeihez hasonlóan elvesszék történelmi múltjukat!

Sajnos a régi magyar szólás még most is aktuális: Adj a tótnak szállást, kiver a házadból.

(Nyitókép: Felvidék.ma)