AMMARHA!

Vége a levélszavazásnak? Szeptemberig halaszthatják a döntést a koalíción belüli marakodás miatt 2026. jún. 15.

Újabb komoly repedések jelentek meg a kormánykoalíció egységén, és a tét ezúttal a külföldön élő szlovák állampolgárok ezreinek szavazati joga. Bár a Smer asztalra tette a levélszavazás teljes eltörlését célzó törvénytervezetet, a végszavazás könnyen lehet, hogy csak a nyári szünet után, szeptemberben valósul meg. A halasztás hátterében Andrej Danko és Rudolf Huliak legújabb presztízsharca áll, amely a jelöltek karikázási szabályainak átírása körül robbant ki.

A feszültséget az SNS egy utolsó pillanatos módosító javaslata generálta. A nemzetiek ugyanis a jelenlegi 3 százalékról 8 százalékra emelnék azt a küszöböt, amely a parlamenti választásokon a jelöltek listán való előreugrásához szükséges. Dankóék célja egyértelműen az, hogy megerősítsék a pártközpontok hatalmát, és megakadályozzák a 2023-as forgatókönyv megismétlődését. Akkor ugyanis több olyan pártonkívüli politikus jutott mandátumhoz az SNS listáján a választói karikáknak köszönhetően, akik később hátat fordítottak a frakciónak. Ha ez a 8 százalékos szabály már akkor érvényben lett volna, Peter Kotlár kormánybiztos vagy a huliakos Pavel Ľupták be sem jut a törvényhozásba. A kritikusok szerint azonban a módosítás drasztikusan megnyirbálná a választók beleszólási jogát.

Miközben a Hlas hajlandó lenne támogatni az SNS ötletét, a Rudolf Huliak mögött álló, parlamenten kívüli Vidék Pártjának képviselői azonnal vétót emeltek. Roman Malatinec kerek perec kijelentette, hogy ha elfogadják a nyolcszázalékos kvórumot, ők nem fogják megszavazni a teljes választási törvénycsomagot. A színfalak mögötti patthelyzetet Tibor Gašpar (Smer) és Richard Raši (Hlas) parlamenti elnök is elismerte. 

Egy biztos: ha Danko és Huliak nem jut dűlőre, a Smer egyik kiemelt törvénye bukhat el.

A szóban forgó novella egyébként radikálisan átírná a külföldi voksolás szabályait: a jövőben a határon túli szlovákok egyáltalán nem szavazhatnának postai úton, helyette kizárólag a nagykövetségeken és külképviseleteken létrehozott szavazókörökben jelenhetnének meg személyesen. Hogy ez miért létfontosságú a kormánypártoknak, azt a legutóbbi választási statisztikák mutatják meg: 2023-ban a külföldi szavazatok több mint 61 százalékát a Progresszív Szlovákia (PS) zsebelte be. 

Roman Michelko (SNS) a közrádióban meglepő nyíltsággal ismerte el, hogy a levélszavazás eltörlése mögött politikai érdekek húzódnak, mivel a jelenlegi rendszer „extrém módon előnyös az ellenzéknek”. Michelko szerint a nagykövetségi szavazás igazságosabb és kiegyensúlyozottabb helyzetet teremtene.

Hogy tompítsák a bírálatokat – miszerint a választóknak így adott esetben több száz kilométert kellene utazniuk a voksoláshoz –, a Hlas javaslatára a szavazókörök listáját kiterjesztették a nemzetközi missziókra és egyéb kihelyezett munkahelyekre is, valamint a külföldi szavazást az elnökválasztásokra is alkalmaznák. 

A törvénycsomag ugyanakkor a kisebb pártokat is nehéz helyzetbe hozza, mivel a választási kaució összegét az eddigi 17 ezer euróról az átlagbér 25-szörösére, azaz több mint 40 ezer euróra emelné fel.

A törvénymódosítás jelenleg második olvasatban van a parlamentben, és a maratoni hosszúságú viták még csak most kezdődnek. Roman Michelko pénteken a plénum előtt mosolyogva nyújtotta be a vitatott módosítást, megjegyezve, hogy bár ez problémássá teheti a törvény elfogadását, ő mindig az igazat mondja. Ha a két kormánypárti politikus nem tud megegyezni, a koalíció kénytelen lesz őszre halasztani a szavazást, addig pedig marad a bizonytalanság.