CINK
Vége az örömünnepnek, kezdődhet a munka
2022. nov. 3.
Jól sikerültek a választások, győzött a józan ész. Biztos alap, megfelelő kiinduló pont lehet a helyi és közösségi felvidéki magyar öntudatból fakadó helyes döntés.
A választópolgárok számára az önkormányzati választási rendszer teszi lehetővé, hogy lakóhelyükön az a jelölt legyen a főpolgármester, polgármester vagy a képviselőtestület tagja, akit a legalkalmasabbnak találnak arra, hogy a település és az ott élők érdekeit képviselje.
Az emberek az alapján döntenek, hogy a jelöltek mit mondanak, hogyan néznek ki, mennyire magabiztosak, mennyire vannak nyerő helyzetben, ja és persze az alapján, hogy kik voltak a jelölt nagyszülei, hol dolgoznak a szülei, és eddig mit tettek le az asztalra a település fejlődése érdekében. Visszatetsző, ha valaki új jövevényként a ranglétra megjárásának kikerülésével szeretne vezető pozícióba kerülni, és a tősgyökeres falusikat/városiakat a magas lóról irányítani. Láthattuk, ahogy a választópolgárok egyértelmű választ adtak a XXI. századi marketing-elődpárt törtető karrierista fiataljainak önmegvalósító ambícióira.
Ahol győztes lóra tett, ott nyert. Ahol nem, ott vesztett a Szövetség.
A jelöltek hozták a kimagasló eredményt, nem a pártlogó. A párt annyiban járult hozzá, hogy sok helyen megszűnt a Híd-MKP verseny. Ami nagyon fontos hozzájárulás, de nem ez a siker elsődleges oka. (Martos, Komárom az élő példa a Szövetség kudarcára)
A Szövetség elnöksége az önérdekük miatt az ország egyik legerősebb pártjaként definiálják magukat, és pártsikerként kommunikálják az egyéni sikert, de mi ne essünk hamis illúzióba, ami kikövezi az utat a következő kudarcos parlamenti választásoknak.
Józanodjunk ki!
A helyiek jó eredményét a Szövetség vezető politikusai ne rontsák el a felelőtlen kijelentéseikkel, a bukott helyeken vonják le a következtetéseket, történjen meg a számonkérés a tett-következmény természetes körforgása.
A sikert lehet ugródeszkának használni a parlamenti választásokhoz, ha megteszik a megfelelő lépéseket ezügyben.
A vezetőség felelőssége lesz, hogy a sikert elérőket helyezzék a parlamenti választásokon a sor elejére, és ne Mózes, Sólymos, Rigó kapjon az első tízben vezető pozíciót.
A helyes döntést időben kell meghozni, hogy eltudjunk indulni és kellőképpen felkészüljünk a parlamenti választásokra.
A belső radikális reformok után tudnánk csak igazán előrelépni, és komolyan vehető párttá szerveződni.
A kétes pályázatokból meggazdagodott, alvilági kapcsolatokat táplálóktól megválni, az önálló babérokra törő üres politizálást elengedni, az opportunistáktól megszabadulni, illetve azokat a politikusokat, akik soha semmilyen választáson nem mérettették meg magukat, vagy azok, akiknek nem szavaztak bizalmat még akkor sem, ha a választásokon egyedüli jelöltként indultak, és nem volt ellenfelük. Na, őket, a sárdobálókat, árokásókat olyan messzire kell zavarni a pártból, hogy még a holdról is látszódjon.
A a tömörülés liberalizációját támogató szivárványos zoknival, saját pecsenyéjüket sütögető, önérdeküket előtérbe helyező politikusokkal a súlyuknak megfelelően kell bánni, és nem engedni, hogy a párt nevében egy erőszakos kisebbség álláspontját kommunikálják, és párhuzamot vonjanak a szexuális kisebbségek és a nemzeti kisebbségek között, amivel aláásnak a párt sikerének.
Kell az önálló identitás. Határozott állásfoglalás az aktuális politikai helyzetre, háborúra, magyar kormány álláspontjára, és minden más problémára is.
Szükséges meglépni a fentebb említetteket, hogy ne csak marketingkommunikáció legyen a párt részéről a mostani eredmények értékelése.
Én bízom benne, hogy sikerül határozott, ütőképes valódi Szövetséget létrehozni, akik megfelelő választ adnak az országos szintű politikai kérdésekre is.
Munka van, dolgozzatok!