A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Magyarellenesség

Verbális magyarellenes uszítás szlovák oldalon, hazaárulás köreinkben 2023. febr. 9.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

A felvidéki magyarságot belülről álliberális dögkeselyűk, kívülről magyarfóbiás politikusok ütik, rúgják, csípik, harapják.

Magyarország józan ész politikájának erősödése miatt, a nemzethatárok védelmének fokozott támogatásának köszönhetően, és az ideológiai értékrend egyenes gerinccel való képviselése után nyilvánvalóvá vált, hogy a Kárpát-medence különböző országai, legfőképp a kisantant államai páros lábbal próbálnak majd beleállni az Orbán Viktor vezette Magyarországba. A jól bevált szlovák módszer szerint, a kollektív megbélyegzés alapján a Csonkaország határain kívül élő nemzeti közösségre is cseppen a feketelevesből.

A szlovák politikusok, sőt néhány nyelvünket is beszélő szlovákiai politikus a sajtójukkal karöltve gondosan ügyel a magyar kártya kijátszására. Féltik, nehogy beporosodjon, ezért néha kihúzzák a fiókból, megnézegetik, megporolják, majd visszateszik, de nem ám a fiók aljára, hiszen ennek mindig kéznél kell lennie.

A magukat keresztény, galamblelkű nemzetként tituláló szlovákok körében a nemzeti identitás szerves része lett a magyarellenesség. Világnézettől függetlenül a progresszív lelkiség híresztelői is kihúzzák ugyanazt a kártyalapot, mint a nemzeti konzervatívok annak idején.

Amolyan nemzeti minimum lett a velünk való riogatás. Több, mint 100 év után is biztonságpolitikai rizikóként tekintenek ránk a Most-Híd politikusainak jó barátai, akik kéz a kézben megint belénk rúgtak egy kis rivaldafényért cserébe.

A szlovák külügyminiszter, Rastislav Káčer minden diplomáciai etikettet felrúgva Orbán Viktor és rajta keresztül a magyarok démonizálásával keltett hangulatot. Támadás indult az egyetemes magyarsággal szemben.

Káčer szerint Magyarországnak egy lehetséges oroszországi győzelem esetén területi követelései lennének Szlovákiával szemben, valamint bizonyítatlan vastag hírszerzési aktákról halandzsált. Néhány évig élt a jelenlegi Magyarország területén, mondta, és ismeri a mi néplelkünket, miszerint területi revízióval fekszik le és ezzel ébred minden magyar nemzetiségű személy.

Az elnök úr vagy nincs tisztában a realitásokkal, vagy simán néhány évtizeddel elnézte a naptárat.

Ne legyenek illúzióink, a magyarfóbiás külügyminiszter egyetlen célja a politikai tőke kovácsolása. Értem én, hogy a véleményszabadság alkotmányos alapjog, de ez bőven belefér a rémhírterjesztés kategóriájába, mivel ő értelmiségiként tisztában van azzal a ténnyel, hogy Magyarország egy szövetséges V4-es állam, amely különböző dokumentumokban elfogadta az ország területi egységének tiszteletben tartását, és ugyanúgy NATO-tag és az EU tagja, mint Szlovákia.

Az a tragikomédia, hogy a társadalom közvéleményében a szlovák politikusok tartják életben a határmódosítás lehetőségét, amelyről az elkényelmesedett felvidéki magyarság jelentős része régen lemondott.

Ennek az elkényelmesedett rétegnek van egy etnikai szavazóbázisra épülő Szövetség nevezetű pártja. A politikai tömörülésnek legfőbb céljai közt szerepel a mi érdekünk képviselete.

Az már lerágott csont, hogy a pártban annyi erő van, mint mackósajtban brummogás. Nincs egységes álláspont, folyamatosak a belharcok, eltérőek az értékrendek a platformok közt. Sok politikus a saját pecsenyéjét sütögeti, az önérdeket előtérbe helyezi a közérdekkel szemben.

Mindezt félretéve, a történelmi múlt hibáival megbékélve a közös cél érdekében nagyokat nyeltünk és csendben egyirányba eveztünk a közös csónakban. Az anyanyelvünk, a szülőföldünk szeretete, az átélt sorscsapások, a háborús bűnös megbélyegzés összeköt bennünket. Az asszimilációs céltáblák, azaz a felvidéki magyarság összekovácsolásának érdekében mi mindent a magyar közösség fennmaradásának rendeltünk alá.

A legújabb felmérések szerint már messze nem elég csak magyarnak lenni, és ennek fényében szavazatokat várni. Kell program, vízió, kiépített intézményrendszer, politikai üzenetek, szlogenek, önkéntesek, amivel bevonzzuk a passzív választópolgárokat, (vagy legalább megpróbáljuk...)

A közös feladat helyett azonban az ingatag lábon álló közös pártcsaládot Rigó Konrád, a Most-Híd platform elnöke higgadt vérrel szíven szúrta.

A szélrózsa minden irányából érkezőket magába tömörítő Szövetséget egyetlen dolog tartotta össze: A magyarság érdekeinek védelme. Tegnap ez az előbb említett úrnak „köszönhetően” ez a feltételezés egy az egyben megdőlt, amikor elsőként reagált a Káčer támadására, és a szemmellenzőt felkapva mindenféle logikai összefüggés nélkül az agresszor külügyminisztert védte, őt kezdte el mentegetni a saját családjának támadásával szemben.

Rigótól már hallottunk balliberális-globalista lózungokat. Rendszeresen ütött meg magyar- és keresztényellenes hangnemet, gúnyolt ki mindent, ami a hazaszeretettel és a felvidéki magyarsággal kapcsolatos.

Párhuzamot vont a szexuális kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek között. Annak ellenére, hogy a kisebbség relatív fogalmán kívül semmi nem köti össze a kettőt. Teljesen más a kettő történelmi gyökere, jelenlegi státusza, jövőbeli céljai és érdekei.

Az ilyen és ehhez hasonló esetekben azonnal felforr az ember agyvize, a leggyakoribb szavak egyike pedig, ami eszébe jut, az a hazaáruló.

Hétköznapi megközelítésként az a hazaáruló, aki magyarként a hazája ellen, azaz a magyar emberek ellen cselekszik. Például harminc ezüstért elárulja a közösséget, aminek a tagja; önös politikai érdekből a magyarság ellen uszít; vagy éppen megkárosítja és idegenek kezére játssza át a hatalmat, szándékosan ékeket ver testvér és testvér közé, amivel idegen érdekek kedvéért feláldozza nemzetét.

De mit is várunk egy olyan kutya kölykétől, amelyik a saját himnuszának az eléneklését is törvénybe foglalva betiltotta?

A 2020-as parlamenti választásokon az MKÖ 3,9%-ot, míg a Most-Híd 2,05%-ot ért el (Az utóbbinak jelentős szlovák szavazatoknak köszönhetően sikerült ezt az eredményt produkálni, amely még az állami támogatásokhoz szükséges százalékot sem éri el). A magyar többségű községekben az MKP magasan megelőzte a Hidat.

Már ez az eredmény IS tükrözi a valóságot mit gondol a felvidéki halandó az asszimilációt sürgető társaságról. A vegyespárt papíron hiába szűnt meg létezni. Politikusait, ideológiáját sikerült átmenteni a Szövetségbe, amit az ő hibás kommunikációjuk igyekszik leuralni.

A felvidéki magyarság jelentős többsége falvakban él, akik a nemzeti-keresztény-konzervatív értékek mentén való politizálást preferálják. A regionalizmus és a magyar közösségi érdekek képviselete számukra prioritás. Ez a társadalmi réteg adta a párt gerincét, amelyet ezekkel a politikai üzenetekkel, mindenféle vízió nélkül nem lehet benntartani, csak jó messzire üldözni.

A Szövetség ebben a formában vállalhatatlan.

A legnagyobb kormánypárt tökéletesen ráérzett erre, és megtalálták a megfelelő irányt, és mesterien felépítették az embert, aki a déli régióból hoz szavazatokat a magyar párt kárára. Magyar nemzetiségű, szimpatikus, karakán, mindkét nyelven folyékonyan beszélő, érthetően, világosan kommunikáló. Tudom, nem véletlen, hogy megkapja a kellő mediális támogatást. A keleti származású képviselő főnökével jobbról előz bennünket, jobbról előzi az MKP-t. Az előbb említett új jelenséggel bizonyos szempontból nem az integrációt, hanem az asszimilációt segíti elő a szavazóbázis megosztásával. Csupán gazdaságilag és politikailag jól integrálódott az új realitásba.

Naiv dolog lenne elhinni, hogy bármely szlovák politikai párt tálcán fogja kínálni jogaink bővítését. Egyik szlovák politikai párt sem fogja a magyar közösség érdekeit képviselni.

Meg kell szabadulni a köztünk lévő sírásóktól. Helyi szinten mindegyik elődpártból van elfogadható, tenni akaró ember, csak a felsőbb szinteken kellene a Rigó-féle bomlasztóktól megtisztulni.

Egyszerűbb lenne egy személyt kinevezni, aki a párt nevében nyilatkozik. Bokor Rékás se nem ilyen, se nem olyan, a független-objektív Napunk-interjúk sok szavazatot elvisznek a párttól, amit nem engedhetünk meg magunknak.

Sokkal hamarabb kell reagálni az aktuális történésekre. Program, szlogen, politikai üzenetek, az erős média kulcsfontosságú, ahogy az ügyek mellé beállás is, hogy az önkéntesek hitelesen tudják elárasztani a kampányidőszakban falvainkat.

Ébredjetek már!

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!