LESZ, LESZ, LESZ

Wass Albert: háromféle magyar van 2024. febr. 13.

Kedves olvasóm, kérlek, hogy olvasd el az alábbi Wass Albert idézetet, és utána beszéljük meg az abban foglaltak felvidéki vonzatát.

“Háromféle ember van ebben az országban… háromféle magyar. Mind a három egyezik abban, hogy elégedetlen a világgal, a kormánnyal, ami ennek a világnak a nyakán ül, a rendszerrel, mindennel. Panaszkodnak, morognak, keseregnek, átkozódnak. Aztán egy részük úgy próbálja megoldani a maga bajait, hogy kiszolgálja a hatalmon lévőket. Csatlakozik hozzájuk.Hasán csúszik, farkát csóválja, s ha odalöknek neki egy koncot, s befogadják cselédnek, akkor veszettebb lesz a veszett kutyánál, marósabb a vad farkasnál, kegyetlenebb az ellenségnél, kommunistább a kommunistánál, csakhogy bebizonyítsa a maga hűségét, és nagyobb koncot kapjon érte.

Egy másik részük az ellenkezőjét teszi: feláll a két lábára és verekszik. Védi azt, amiről úgy érzi, hogy az övé. A maga jussát az élethez. A maga jussát a szabadsághoz. A maga jussát ehhez a földhöz, melyen született, s mely a hazája. Verekszik másokért is, mindenkiért. A mások jussáért, a mások szabadságáért. A még csak meg sem születettekért is verekszik. Mindenkiért és mindenki helyett.

Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed, tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért. Érted? Ez a nagy tömeg. Ez a nép.”

Nos a fenti sorok így együtt egy tűpontos látlelet és ezért vonatkozik ez a felvidéki magyarságra, mint társadalomra, közösségre is. Ez a nagy tömeg, a nép az, amelyik megszólítása és pozitív értelemben való befolyásolása a Magyar Szövetség feladata a Felvidéken, mert csak és kizárólag ebből a masszából tud további választókat toborozni magának, hogy megérdőjelezhetetlen legyen az előrelépés.

Amikor a tavalyi szeptemberi kampányban a párt stratégiája az volt, hogy ezt a tömeget elkerülő utak megépítésének ígéretével, és egyéb infrastrukturális fejlesztések belengetésével fogja meggyőzni, hogy az a Szövetségre szavazzon, akkor alaposan mellélőtt a kampánystáb. Ugyanis erre a masszív csoportra nem az érvényes, hogy nincs véleménye a napi aktuális történésekről (akkor éppen a migránsok vonulása, az LMBTQ propaganda, és Ukrajna felfegyverzése), és csak a jóléti dolgok érdekli (utak, hidak, gyárak építése a szülőföldjén), hanem az a jellemző, hogy nem vesz részt aktívan a napi társadalmi történések befolyásolásában. Nem vesz részt közösségi rendezényeken, nem aktív a közösségi médiában, de azért véleménye van a dolgokról, és ezért, aki ügyesen tudja ezeket az embereket elérni a mondandójával, akkor (egy szavazás erejéig) azt a politikust támogatja ez a réteg. Aztán persze visszavonul a tévé elé, meg a kocsmába és csendben morog tovább, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretné, de tőlük több aktivitás nem várható el. Meghajolnak, alkalmazkodnak, morognak, de nem tesznek semmit önmagukért.

Tanulság 1: ennek a tömegnek a masszív része nem hülye, csak rezignált és alkalmazkodó, de ha talál valakit maga helyett, aki tenni akar érte, akkor azt időközönként támogatja.

Tanulság 2: semmitmondó közhelyek nem hatnak erre a tömegre, attól több kell.

Ezt jó lenne ha szem előtt tartaná a Magyar Szövetség a két tavaszi kampánya során.