Az emberek összességben véve csalódottak, kiábrándultak a politikából. Már több mint 10 éve nincs valódi képviselete a felvidéki magyarságnak, hiányzik a sikerélmény.
A munka kezdetét vette. Mi vettük a fáradságot, járjuk az utcákat, és beszélgetünk az emberekkel, kapcsolatot tartunk a szavazóbázisunkkal.
A mostani Híd csapatát csupa hitelét vesztett, levitézlett politikus alkotja, akik közül néhányan még helyi szinten sem merték magukat megmérettetni. Nincsenek helyi szervezeteik, mert azok az egységes, egyedüli magyar pártban, a Szövetségben maradtak.
Ha egyszerű matematikai képlettel összeadnánk a három évvel ezelőtti elért számokat, akkor sima lenne a Szövetség bejutása, de a politika ettől sokkal, de sokkal bonyolultabb művelet.
„A Szövetség jelöltje Szlovákia megszűnéséről viccelődik. A magyar határokat egészen Lengyelországnál látja.”
Napjainkban ismét veszély fenyegeti a magyarságot, ezúttal Nyugatról. A liberalizmus egy évezred múltán migránsok és smároló férfiak seregeivel támadja mindazt, ami nekünk szent és érték.
A jelöltek dolga, a mi feladatunk az, hogy sokat beszélgessünk az emberekkel programpontjainkról, és arról, hogy miről is döntünk szeptember végén.
Ma hála a gonviselőnek nem kell harcolni, nem kell a vérünket ontani, de meg kell őriznünk hitünket, saját kezünkbe kell venni sorsunkat.
Egyszerre kötelez bennünket, ma élő magyarokat Szent István királyunk államalapítói öröksége, és spirituális tette, amivel Szűz Máriának ajánlotta az országát.
A politikát a politikusok csak művelik. Az emberek jogosítják fel őket erre, akik mandátumot adnak nekik.
