Több mint ötezer néző előtt avatták fel az új komáromi stadiont. A Spartak Trnava elleni szoros, 1:2-es meccsen a csapat bizonyított, ám a futballünnepet beárnyékolta a nagyszombati vendégszektor magyargyalázása. Meddig tűri ezt a szövetség büntetlenül?
A mai megosztott közéletben a párbeszéd szinte bűnnek számít. Sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy a Magyar Szövetség elnöke egy asztalhoz ült a Progresszív Szlovákia vezetőjével. De valóban az elveink feladását jelenti a tárgyalás? Vagy a saját vakságunk az, ami igazán veszélyezteti a jövőnket?
A Gombaszögi Nyári Táborban lezajlott Gubík–Šimečka vita megmutatta: a magyarok nélkül nem lehet leváltani Robert Ficót. Bár a kommentfalakon izzik a gyűlölet a Progresszív Szlovákiával szemben, a józan pragmatizmus azt diktálja, hogy a felvidéki magyar érdeket nem elvek, hanem eredmények mérik.
Öngólt rúgott az MLSZ: Nagyszombat helyett a szlovák „Trnavában” játszik a válogatott. Felháborító az a nyelvi igénytelenség, amivel a szövetség eltüntette a történelmi magyar várost. Nem lehetünk ennyire megfelelési kényszeresek; használjuk bátran az anyanyelvi neveket, ebből nem lesz tendencia!
Hatan ültünk az asztalnál a hétvégén. Pont olyan volt minden, mint bármikor máskor: pörögtek a sztorik a csajokról, hogy kinek a kocsijában mi zörög, meg hogy mekkora csalás volt az a tizenegyes a vb-meccsen. Aztán szóba jött a politika.
A főpolgármester felvetése, miszerint ideje elengedni a tűzijátékot, jogos vitát indít a környezetvédelemről. Ám az augusztus 20-i fények többet jelentenek puszta látványnál: a nemzeti összetartozás határokon átívelő jelképei. Eltörlés helyett a technológia segítségével megújítanunk kellene.
Amikor a hőségriadó miatt harmincöt fok fölé ugrik a hőmérő, a józan észt felváltja a tiszta túlélési ösztön. Klímaháborúk a buszokon, tudományos dinnyekopogtatás az üzletekben és bunkerré alakított lakások – Mácsadi István írása a tipikus magyar kánikula-túlélés legszórakoztatóbb abszurditásairól.
Újpestiként nem kenyerem a Fradi dicsérete, de ami jár, az jár: a zöld-fehérek értékes, 2–1-es győzelmet arattak Újvidéken a Vojvodina ellen. A harmadik félidőt azonban a szurkolók hazafias kiállása uralta, akik egy Nagy-Magyarország zászlóval borzolták fel a szerb és horvát kedélyeket.
Ami évtizedes munkával, végtelen milliárdokból épült, az alig 90 nap alatt kártyavárként omlott össze. Elmaradtak a nemzeti nagytőkések, senki nem mentette meg a süllyedő hajót. Amikor a túlélés lett a tét, mindenki a pénzt választotta a közösség helyett. A valóság kíméletlenül jött szembe.
Nem bírja a szlovák nacionalizmus, ha a magyarok jól érzik magukat Dunaszerdahelyen.
A világ Messi és Ronaldo lázában ég, a fogyatkozó Zoboralján egy kilencéves kisfiú mégis valami egészen mást rajzolt a nyári iskola első napján. Nem világsztárok, hanem a Fradi, a „Magyarcsapat” és a DD90 szerepel a rajzolapon. Ez a dacos gyerekrajz több mint egy focis kép: maga a remény.
június 30-án nyerte vissza önállóságát Magyarország az utolsó szovjet katonák távozásával. 35 év távlatából, innen, a Felvidékről nézve ez a nap nemcsak az anyaország ünnepe, hanem a mi közös közép-európai szabadságunk hajnala is.