Felvidéken a sok éves csalódottság és a jelenlegi kilátástalan helyzet miatt a „politizálás" szitokszóvá vált, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel.
Az elvadult balliberális világkép óriási erővel próbálja beszippantani a befolyásolható diákokat.
Az Orbán-kormány erősödésével nem csak a nemzet, hanem kéz a kézben fejlődik a magyar futball is.
Nem sikerült Hitlernek, nem sikerült Sztálinnak és nem fog sikerülni a mostani háborúban érdekelt félnek sem a barátságunk kivéreztetése. A lengyel-magyar barátság olyan érték, ami nem feláldozható a rövid távú politikai érdekekért.
Egyértelműen Fico lett az ellenzék tematizálni képes és érzelmekre hatni tudó vezetője, azonban a szovjet megszállást visszasíró szociáldemokrata elnöktől régebben nem álltak messze a posztkommunista törekvések, egyházellenesség, és a jól bevált magyarokkal való riogatás, amit nem felejtettünk el.
A közösségi média tudatot formál, pontosabban közösségi média révén a felhasználók folyamatosan formálják saját közösségi tudatukat, mégis mindenekelőtt önmagunkban kellene tudatosítani, hogy a Facebook elsődleges szempontja a haszon. Abból származik a bevétele, hogy mi a tartalmakat fogyasztjuk.
Jó tárgyalást, okos döntést kívánunk!
Rájöttem, rossz felvidéki magyar vagyok. Szembeszegültem a párttársaimmal!
Mi ezt máshogy tudjuk.
Terem még a felvidéki magyar közösségnek babér a szlovák politikai palettán?
Meg kell szabadulni a köztünk lévő sírásóktól.
A nyitóképen a szubjetív, lokálpatrióta véleményem szerint Felvidék legszebb falvának címere látható.
Hajrá, Magyarország! Hajrá, Magyarok?