Augusztus 20. nem csupán ünnep, hanem tanúságtétel is. Üzenet a jövőnek és a világnak: Magyarország magyar, Magyarország keresztény.
A Rozsnyói járásban a közelmúltban új Csemadok-titkárt választottak. A döntés azonban nem múlt el vita nélkül: a posztot egy olyan személy nyerte el, aki bár lelkes és tele van ötletekkel, a magyar nyelvet csak konyhanyelvi szinten beszéli.
Nem véletlen, hogy a globalista kultúrát importáló, kereszténygyűlöletben edzett körök ma is feszengenek, ha elhangzik a sor: „Isten, áldd meg a magyart.”
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: az atombomba nem pusztán hadieszköz, hanem az emberi arrogancia legsötétebb megnyilvánulása. Emlékezzünk rá nem csupán a múlt miatt, hanem az élőkért és a még meg nem születettekért. A béke nem magától jön; minden generációnak újra és újra meg kell harcolnia érte.
Ma hetvenkilenc éve annak, hogy Edvard Beneš aláírta hírhedt 33. számú alkotmánydekrétumát, amely nemcsak a vagyont, de a hazát, a méltóságot, az állampolgárságot is elvette tőlünk magyaroktól.
Esztergomban most épp dübörög az MCC Feszt. A város tele fiatalokkal, beszélgetésekbe temetkező társaságokkal, nyakkendős pódiumbeszélőkkel és hátizsákos fesztiválozókkal. Aki végigmegy a belvároson, azt hihetné, a kultúra és a közélet végre kézen fogva sétálnak – legalábbis pár nap erejéig.
Romantikus Erőszak akusztikus koncert, főzőverseny, gyermekprogramok és utcabál, ilyen volt a hétvége Farnadon.
Ma már egy politikus sem tűnhet el két hétre nyomtalanul. Ha nem posztol, ha nem szólal meg, ha nem reagál, akkor a többiek darabokra szedik. Nemcsak a politikai ellenfelek, hanem a saját tábora is. A hírfogyasztó nem türelmes, a sajtó meg nem válogat – ha nincs hír, kreál. A baloldal főleg.
Gratulálunk mindazoknak, akiknek most teljesült az álma. Legyetek büszkék arra, hogy magyar egyetemen tanulhattok. És ne feledjétek: a Felvidék nemcsak a szülőföldetek – a felelősségetek is. Tanuljatok, gyarapodjatok – és gyertek vissza. Mert itthon rátok van szükség.
Tegnap délután a magyar szív dobogott, a magyar csapat harcolt, és a magyar közönség... várakozott. Megint. Egy képernyőre, amely nem jött el. Egy adásra, amely nem indult el. Egy nemzetre, amelynek egy része megint kimaradt.